Itt a felhő, és mindent megváltoztat?! Ilyen euforikus hangulatban hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mostantól minden szebb és jobb lesz, az élet édes lesz, mint a méz, és annyit fogunk fizetni egy szoftverszolgáltatásért, amennyit ténylegesen használtuk. Gáspár-Hidasi Eszter vezető tanácsadónk cikke a Computerworld Vélemény rovatában jelent meg.
Nem tudom ki hogy van vele, de gondolom, néha mindenkinek a fejében forognak fantasztikus jövőbeli elképzelések, amelyekért akár egy egész életen át képesek lelkesedni. Leginkább azért, mert sejtik, hogy az a valami az Ő kicsinyke életük távlatában valószínűleg örökre álom és örökre szép marad. Nekem ilyen például a dugóban ácsorgást végleg megszüntető emberi teleportálás lehetősége, vagy a gondolatolvasó takarítórobot.
Pályám elején ilyesminek tűnt az is, hogy az informatika egyszer majd valami olyasmi lesz, mint a villamos áram-szolgáltatás. Van abban valami magasztos, amikor az ember egyszer csak látja, hogy elérhető közelségbe kerül egy ilyen vízió. Hiszen itt a felhő, és mindent megváltoztat! Ilyen euforikus hangulatban hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mostantól minden szebb és jobb lesz, az élet édes lesz, mint a méz, és annyit fogunk fizetni egy szoftverszolgáltatásért, amennyit ténylegesen használtuk.
Ugyanakkor motoszkál a fejünkben néhány nyugtalanító gondolat is. Okosan kellene ezt a dolgot csinálni, csak akkor belevágni, ha tényleg megéri! De honnan fogjuk ezt tudni? Hát csakis úgy, ha összehasonlítjuk a mostani költségeinket a jövőbeliekkel. Mi is kell ehhez? Először is tudnunk kellene, hogy mennyibe kerül a jelenlegi hardver-szoftver infrastruktúránk. Aztán azzal is tisztában kell lennünk, hogy milyen költségeik vannak a szolgáltatásoknak, amelyeket most a belső IT nyújt a felhasználóinknak. És végül nem ártana tisztában lenni azzal is, hogy valójában mit is szeretnének a felhasználóink.
Kiábrándítóan hangozhat, de szoftvereszköz-gazdálkodási tanácsadóként szerzett tapasztalataim szerint ezek csak elsőre tűnnek könnyű kérdéseknek. A legtöbb magyar közép- és nagyvállalat sajnos híján van az ilyen kérdések megválaszolásához szükséges eszközöknek és információknak ? sokszor kénytelenek bizonytalan megérzésekre támaszkodni. Magunk között viccelődve azt szoktuk mondani, hogy az IT-vezetők pontosan tisztában vannak vele: a használatban lévő szoftverek harmadát nem is használják. De hogy pontosan melyik harmadát…?
Egy felhőszolgáltatás bevezetésénél persze ez már nem is olyan vicces. Bizonytalan megérzésekre támaszkodva könnyen előfordulhat, hogy olyan szoftverek használati díjai is előkerülnek, amelyekről az IT eddig még nem is hallott. Meg az is, hogy egy elhamarkodott és megalapozatlan döntés miatt fizet majd a vállalat egy olyan szolgáltatásért, amire senkinek sincs szüksége, hiszen az igazi percalapú elszámolás többnyire még csak álom. A legtöbb felhőszolgáltatást ? függetlenül attól, hogy a klasszikus szoftverlicenc-értékesítésben erős pozíciókkal bíró vagy éppen most induló szolgáltatóról van szó ? jelenleg havi vagy éves előfizetésként érhetjük el, egyes esetekben többéves szerződéses elkötelezettséget vállalva. Érdekes kérdés, hogy ez mikor fog megváltozni, hiszen ez valójában nem technikai, hanem elsősorban pénzügyi, finanszírozási kérdés.
A vállalatok eddig megvalósított beruházásaival a legtöbbször hasonló a helyzet. Egyes esetekben a megvásárolt licencek felére már most sem lenne szükség, más esetekben meg a duplája hiányzik. Éppen ezért óva intenék mindenkit az olyan ?szakértő? becslésektől, amelyek kizárólag a megvásárolt szoftverlicencek és az évente fizetett támogatási díjak alapján készülnek.
Aztán itt van például az a kérdés is, hogy pontosan mikor is induljunk el a jövőbe. Most, amikor éppen tegnap ruháztunk be a jelenbe, mert az infrastruktúránk esett-kelt, meg egyébként is most jelent meg az x-nek az y verziója? És vajon a szolgáltató mennyire rugalmas a meglévő beruházásaink ?újrahasznosításában?? A mi rendszeres körképünk alapján a ?régiek? egyelőre csak óvatosan támogatják a licencek kivitelét a felhőbe, az ?újaknak? pedig sokszor limitáltak a pénzügyi lehetőségei, hogy kedvező árakkal feledtessék el a korábbi beruházások értékét.
Nehéz kérdések, nem könnyűek a válaszok, és itt még az igazságnak is verziói vannak. Jó döntést csak akkor hozhatunk, ha pontos információk birtokában vagyunk.
A cikk a Computerworld október 3-án megjelent számában, valamint a CW Online-on ide kattintva is megtalálható.
