Nem okoz sok fejtörést a jogkövető informatikusoknak az új Ptk. szellemi alkotásokra vonatkozó része. A március 15-én hatályba lépett új polgári jogi kódex a laikus szem számára is meglepően röviden rendelkezik a szerzői jogokról. Lehet-e a kevesebb több?
A szerzői jogok és általában a szellemi alkotásokra vonatkozó jogi szabályozás alapvető jellemzője az a kettősség, hogy az egyes szellemi alkotások jogi védelmét külön ágazati jogszabályok ? szoftverek esetében a szerzői jogi törvény (1999. évi LVXXVI. tv.) ? biztosítják, míg a Polgári Törvénykönyv mögöttes, kiegészítő rendelkezéseket fogalmaz meg. A felhasználási szerződésekre vonatkozó joganyag ugyancsak nem a Ptk.-ban, hanem a szerzői jogi törvényben található. Ez a kettősség az új Ptk. hatálybalépését követően is megmaradt.
Mi változott?
A márciusban nyugdíjba vonuló régi Polgári Törvénykönyv párhuzamos védelmet biztosított azzal, hogy több kisegítő jellegű szerzői jogi részletszabályt is megfogalmazott. Szerzői jogi jogsértések esetén is érvényesíthetővé tette a személyhez fűződő jogokhoz kapcsolódó polgári jogi igényeket, és általánosságban is deklarálta a szellemi alkotások törvényi védelmét. Az új Ptk. ezzel szemben lakonikusan csak annyit rögzít, hogy ?E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak.? (2013. évi V. tv. 2:55.§)
A jogalkotó szűkszavúságának hátterében feltehetően az állhat, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó ágazati törvényeink kellő érettségi fokra léptek, immár önállóan is alkalmasak szerzői jogaink védelmére. Nem kis szerepet játszott ebben az EU-jogharmonizáció, többek között a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv beépítése a magyar szabályozásba. Így elégséges, hogy az új Ptk. pusztán arra szorítkozzon, hogy deklarálja a kódex mögöttes jellegét a szerzői jogi törvényhez képest, kijelölve egyúttal a szerzői jog helyét a polgári jog rendszerében.
Letisztult, átláthatóbbá vált tehát a szerzői jogokra vonatkozó jogi szabályozás rendszere az új kódex hatályba lépésével. Gyakorlati szempontból elsődlegesen továbbra is a szerzői jogi törvény, míg felhasználási szerződéseinkkel kapcsolatos általános szerződési kérdésekben március 15-ét követően a régi helyett, immár az új polgári jogi kódex rendelkezéseit kell alkalmaznunk.