A felhő, a mobilitás, a big data vagy a BYOD nem csak új platformokat hoznak az üzleti célok támogatására, hanem átláthatatlanul bonyolulttá teszik az informatikát. Nehéz stratégiát alkotni, fejleszteni, beruházni és üzemeltetni. Ugyanakkor a bonyolult hálózatból gyakran olyan információk vagy üzleti értek bukkannak fel, amelyekre létrehozójuk nem feltétlenül gondolt. A Behálózva alcímmel meghirdetett CIO Hungary konferencia is az ilyen jellegű a szinergiákra fókuszált, amelyek valódi versenyelőnyt biztosíthatnak a vállalatoknak. Az előadók több mint százhúsz CIO és nagyvállalati IT-technológiai vezetővel oszthatták meg gondolataikat, és a résztvevők kiváló lehetőséget kaptak a szakmai eszmecserére is.
A 2015-ös CIO Hungary teljes, két napos programjában összesen tizenhárom előadás és hét panelbeszélgetés kapott helyet, amelyeket ebben az évben már elektronikusan lebonyolított, anonim szavazások is színesítettek. Az IPR-Insights részéről Zsoldos Sándor vezérigazgató „Felhőtlen-e a szoftverlicencek helyzete a felhőben?” címmel vezetett panelbeszélgetést, amely az alábbi kérdéseket járta körül:
A felhőalapú szoftvermegoldások ? SaaS (Software as a Service) konstrukciók ? mind nagyobb szerepet kapnak valamennyi gyártó-, és ? a gyártók vágyai szerint ? valamennyi felhasználó szoftverportfóliójában. Bármely felhőalapú megoldás alkalmazásának célja ? legyen szó infrastruktúráról, platformról vagy akár szoftverről ? a nagyobb rugalmasság és a költségek csökkentése. Ez kétségtelenül meg is valósulhat, ha egy korábbi on-premise megoldást egy tisztán felhőalapú környezet vált fel. A gyakorlatban azonban ? kiváltképp a nagyvállalati ügyfélkörben ? elkerülhetetlen a vegyes, vagyis a hagyományos helyi és az on-demand megoldások együttes használata. Ebben az esetben a környezet komplexitása miatt már korántsem biztos, hogy teljes mértékben kihasználhatóak a hosztolt megoldás előnyei. Amikor nem beszélhetünk a felhőalapú modellek kizárólagosságáról, az licencelési szempontból meglehetősen összetett feladatot jelenthet, figyelembe véve azt is, hogy ? például a BYOSL modell szerint ? meglévő szoftvervagyonunk csak meghatározott keretek között hasznosítható SaaS megoldásokra való áttérés esetén.
A szolgáltatásként kínált szoftverek előnyeként a valós használattal arányos díjfizetést, úgyszintén az üzemeltetési és karbantartási költségek csökkenését, a legfrissebb szoftververziók automatikus és folyamatos elérhetőségét lehet kiemelni, ezenkívül előnyként jelentkezhet egyes esetekben a fizetett díjak költségként való elszámolásának lehetősége is. Ugyanakkor az illegális szoftverhasználat és a szoftver-remarketing visszaszorítása legalább annyira motiválja a nagy gyártókat a SaaS konstrukciók minél általánosabbá tételére, mint az, hogy az ügyfél a számára optimális módon licencelhesse a szoftvereket. Ez pedig összességében szorosabb függőségi viszonyt, akár a felhasználók kiszolgáltatottságát is eredményezheti. Mindez alátámasztja, hogy a SaaS megoldások előnyei csak alapos elemzésen alapuló döntést követően használhatók ki, amely során az üzemeltetési és hardverráfordítások alapos vizsgálatán túl a szoftvergazdálkodás szempontjából jelentős tényezők is figyelembe veendők:
- Migráció előtt készítsen pontos leltárt a szoftvertelepítésekről és a használt licencekről.
- Ellenőrizze, hogy támogatja-e a gyártó ? és ha igen milyen feltételek mellett ? a meglévő licencei hasznosítását a felhőben.
- Mérje fel, mekkora ráfordítást igényelnek a járulékos, ám nem megkerülhető kötelezettségek (pl. a használat nyomon követése, jelentési kötelezettségek teljesítése).
A CIO Hungary konferencia hangulatát felidéző film itt tekinthető meg.
