Nemcsak az összetett szerverkörnyezet, bonyolult infrastruktúra, felhő alapú és hagyományos megoldások együttes alkalmazása jelenthet kihívást licencelési szempontból, de – komoly szakértelem hiányában – sok esetben a látszólag egyszerűbb, kliensoldali termékek licencigényének meghatározása sem könnyű feladat.
A szoftvermegfelelőség vizsgálata során megkülönböztetett figyelmet érdemel azoknak a termékeknek a licencelése, amelyeknél a licencigény meghatározásához a terméket elérő felhasználók számát kell alapul vennünk. Ennek során két problémával szembesülhetünk. Gyakran nem egyértelmű milyen adatra is van szükségünk, vagyis hogy ki, vagy „mi” minősül licencelési szempontból felhasználónak. Jellemző tévhit például, hogy a Microsoft Exchange Server hozzáférés-licencek (CAL) esetében a postafiókok száma licencelendő, vagy hogy a „per user” metrikájú Symantec Endpoint Protection licenc esetében figyelmen kívül hagyható azoknak az eszközöknek a száma, amelyekre a program települ. Nehézséget jelenthet továbbá a felhasználási adatok rendszeres nyilvántartása és frissítése, ami időigényes és sok manuális munkát igénylő folyamat. A licencigény pontos meghatározása megfelelő termékismeret estében is csak a termékre vonatkozó licencelési információk birtokában, az EULA alapos tanulmányozását és értelmezését követően elemzett felhasználási adatok alapján történhet.
Megfelelő SAM alkalmazás – mint a SAM-Insights ACDC modul – birtokában az adatok összegyűjtése pedig akár automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül is lehetséges, lehetővé téve hogy erőforrásainkat így szoftvergazdálkodási folyamataink, licencállományunk optimalizálására fordíthassuk.
