A felhőinformatikát méltán nevezhetjük az évtized meghatározó IT irányzatának. Amennyit fejlődött a szolgáltatás a kezdetek óta, annyival összetettebbé is vált a kínálat. Amilyen jó és kényelmes a felhőben infrastruktúrát fejleszteni, annyira veszélyes is, mert nagyon hirtelen elszaladhatnak a kiadások. A közelmúltban a Business Insiderben olvashattunk egy ezt alátámasztó írást: Brian Moynihan, a Bank of America vezérigazgatója arról számol be, hogy évi 2 milliárd dolláros infrastruktúra-megtakarítást értek el azzal, hogy az Amazon és a Microsoft szolgáltatásai helyett saját felhőt építettek! Ez akkor is hatalmas szám, ha összevetjük a bank közel 25 milliárdos éves profitjával valamint 10 milliárdos IT büdzséjével.
A Bank of America tehát nem magát a felhőtechnológiát vetette el, mindössze privátfelhő-megoldást választott a vezető szolgáltatóké helyett, ráadásul nem is kötelezte el magát végérvényesen a saját felhő mellett. Azt viszont a projekt megmutatta, hogy a szolgáltatói ajánlatoknál (amelyek pedig bizonyára nem kis engedményt kínáltak listaáraikhoz képest egy ekkora szervezetnek) 20-30 százalékkal kedvezőbb költséggel is ki tudta alakítani saját infrastruktúráját. Márpedig egy amerikai nagybank saját üzemeltetési költségei minden bizonnyal világviszonylatban sem alacsonyak. Mindez pedig akár kitűnő alkupozíciót is jelenthet a bank számára a jövőre nézve.
Természetesen a Bank of America tapasztalata nem egyedülálló eset. Az IBSMA (International Business Software Managers Association) októberben rendezte meg 16. alkalommal SAM Summit című konferenciáját, ahol olyan sarkos kijelentéseket is megfogalmaztak a szakemberek, mint ?túl sok pénzt vesztegetünk el a felhőre?! Több előadó is rámutatott, hogy a felhasználók felhőköltségeinek átlagosan 35%-a megy veszendőbe számos tényező miatt: ideértve a szolgáltatók összetett árképzési modelljeit, a beszerzés kontrolljának korlátozott voltát, és a folyamatosan megjelenő újabb és újabb kapcsolódó szolgáltatásokat.
Ezért fontos kiemelt figyelmet fordítani a felhőszolgáltatásokra, mint egyébként minden más szoftverhasználatra is. Szinte minden gazdálkodó szervezet életében elérkezik az idő, amikor felmerül az alapkérdés: Érdemes-e egyáltalán a felhőt választani? Valóban annyival kedvezőbbek a szolgáltatásként nyújtott szoftverek, mint ahogy azt a szoftvergyártók és felhőszolgáltatók sugallják? Növeli-e vajon a felhő a kiszolgáltatottságot a gyártók irányába, illetve van-e visszaút, ha meggondolnánk magunkat?
Reálisan végiggondolva a ?menni vagy nem menni? valójában csak arányok és időzítés kérdése, ritkán kerülhető el teljesen a felhőszolgáltatások igénybe vétele. Ami azonban nem lehet kérdés: a körültekintő felkészülés nagyon fontos! És éppen ez az, ami miatt a proaktív szoftvergazdálkodás a felhő előtt, a felhőbe költözéskor, és a felhős működés alatt is elengedhetetlen. Időről időre felül kell vizsgálni, hogy a felhőszolgáltatások aktuális költségei hogyan alakulnak. Még mindig megéri-e? A mai konfiguráció (az átállás óta bekapcsolt újabb és újabb funkciókkal, szolgáltatásokkal együtt) is kedvezőbb TCO-t mutat-e, mint ha saját kézben tartanánk az infrastruktúrát?
Az óvatosság kifizetődő: a Software as a Service nem mindenható, nem mindig kedvezőbb! Akkor lehet megfontolt döntést hozni, ha folyamatosan mérjük az alternatívák minden lehetséges költségét, mérlegeljük a szolgáltatók által nyújtott előnyöket és azok árazását, és összevetjük az on-premise megoldások költségtételeivel. És ha így is minden szép, éljen a felhő!