Legutóbbi SAM Pro Club webinárunk témája a használtszoftver-értékesítés volt. Dr. Hegedüs Tamás és Dr. Rogányi Dániel az online előadást követően a résztvevők kérdéseire is válaszoltak. A kérdezz-felelek szerkesztett változatát adjuk most közre:
Közszférában hogyan lehet használt licenccel kereskedni? Pl. DKÜ-KEF kötelezettségen hogyan lehet átjutni? Mind beszerzés, mint értékesítés oldalról.
Találkoztunk már ilyen beszerzési üggyel. A KEF keretszerződésben meg van határozva, hogy csak új licencek értékesítésére van lehetőség. Ha valaki KEF-re kötelezett beszerzési oldalon, akkor nincs lehetősége használtszoftver beszerzésre. A magyar gyakorlatban ezt kell szem előtt tartani. Ugyanakkor Németországban, a közszférában, a használtszoftver beszerzés teljesen általános. Olyan eljárásokban születtek már bírósági döntések, amelyeket használtszoftver kereskedő cégek indítottak pont amiatt, mert kizárták őket a közbeszerzésből. Úgy gondoljuk, ez Magyarországon is megállná a helyét, de a jelenlegi üzleti gyakorlat nem efelé mutat. Ha valaki lenne olyan bátor, hogy ezt fölvállalná itthon, akkor a bíróság valószínűleg hasonló döntést hozna, mint Németországban. Ez minden bizonnyal elhúzódó procedúrát jelentene.
A használtszoftver értékesítésre van lehetőség licencelési oldalról a közszférában is, hiszen ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak rá, de az, hogy a saját eszközvagyonával hogyan gazdálkodik az adott intézmény, annak a jogszabályi hátterét mi nem ismerjük részleteiben. Azt javasoljuk, az adott ügyfél nézzen utána, legyen tisztában vele, hogy milyen feltételek mentén van lehetősége egy költségvetési intézménynek bármilyen saját tulajdonát eladni. Konkrét tapasztalatunk ezzel kapcsolatban nincs.
Ügyfeleitek között volt példa használt licenc eladására vagy vételére?
Igen, volt. SQL licencek beszerzésére és eladásra is volt már példa.
A mennyiségi licenceknél leginkább az Enterprise Agreement-et emlegettétek. Amit mondtatok mennyiségi licencekre, az igaz OLP, OV, OVS és MPSA licenckonstrukciókra is?
Az ilyen konstrukciókban beszerzett licencek ugyanúgy forgalom képesek. Nem magát a szerződést adjuk el, nem a szerződés kerül átruházásra, hanem az abban lévő licencek. Tehát a kisvállalati konstrukciókban beszerzett licencek ugyanúgy értékesíthetők, ugyanúgy beszerezhetők, mint a nagyvállalatiak. Azért szoktuk ezeket a példákat hozni, mert a mi ügyfélkörünk főleg nagyvállalati szervezeteket jelent, és mi a gyakorlatban inkább ezekkel a szerződéses konstrukciókkal találkozunk. De természetesen a kis- és középvállalati ügyfélkör is élhet ezzel a lehetőséggel.
Konkrétan, az EAS és az OVS előfizetéses konstrukciók. Ezekben az esetekben csak akkor merülhet fel a használt licenc értékesítés, ha a szerződés végén élt az ügyfél a kivásárlás lehetőségével, mert csak ez biztosít ezen esetekben végleges licenceket az előfizetések helyett. A használtszoftver értékesítésnek a tárgya csak örökös licenc lehet, tehát semmiféle határozott idejű előfizetéses konstrukcióban beszerzett licencet nem lehet eladni másodlagosan.
Az előadásban elhangzott, hogy VLSC transzfer nem történik. Mi garantálja, hogy az eredeti tulajdonos (aki a VLSC oldalán továbbra is eléri a terméket) nem használja fel, vagy nem értékesíti újra a licenckulcsokat?
Garancia nincs, de ha meg is történne a VLSC transzfer, elméletileg, továbbra is lehetősége lenne használni az eredeti felhasználónak a licenceket, ha előtte a telepítőkészleteket és a licenckulcsokat megtartotta. Ez igazából a VLSC transzfertől független dolog. Hogyha egy jól leadminisztált értékesítést követően a licenckulcsokkal valami probléma van, az jogilag nem a vásárló felet terhelné, mert a jól leadminisztált, legális használtszoftver értékesítést követően az új fél használati joga megvan, ezért ebben nem látunk kifejezetten nagy kockázatot. Ha az eladó fél ezt követően tovább használja ezeket a licenckulcsokat, akkor ő kerül audit kockázat alá, non-compliant helyzetbe. A hitelesen tanúsított adminisztrációs folyamat többek között magában foglalja egy megsemmisítési nyilatkozat kitöltését és aláírását az eladó fél részéről. Tehát abban ő kötelezettséget vállal arra jogilag, hogy felhagy ezeknek a licenceknek a használatával, így amennyiben egy audit találja meg őt, akkor tulajdonképpen olyan, mintha teljesen jogszerűtlenül használná ezeket a licenceket. A beszerző fél pedig hitelt érdemlően tudja bizonyítani azt, hogy a licencek jogszerűen kerültek az ő birtokába és jogszerűen használja őket.
Milyen haszonkulccsal dolgoznak a közvetítő partnerek?
Nem rendelkezünk ilyen információkkal. Nagyságrendileg egy 20%-os haszonkulcs az feltételezhető. De ez sok tényezőtől függ: milyen termékekről van szó, ezek mennyire piacképesek, milyen potenciál van az üzletben, mekkora volumenről van szó, tehát ez változhat.
