Karácsony előtt a legtöbb jel arra mutatott, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság nem tudnak megegyezni, és így a megállapodás nélküli Brexit tűnt a legvalószínűbb forgatókönyvnek.
Aztán az utolsó pillanat után mégis sikerült kompromisszumokat kötni a legvitatottabb kérdésekben is, megegyeztek az egyenlő versenyfeltételek és a halászati jogok témájában is. Utóbbi nem tartozott a legsúlyosabb gazdasági kérdések közé, de szimbolikus, presztízs értékű kérdéssé vált, hogy miként tudják megvédeni érdekeiket a tárgyaló felek.
De mi köze a halaknak a használtszoftver-kereskedelemhez? Csak annyi, hogy a megállapodás révén megnyílt a lehetősége, hogy később erre is kiterjedő szabályozás jöjjön létre, és legyen lehetőség használtszoftvert értékesíteni a két fél között.
Mint a korábbi cikkemben leírtam, a téma szempontjából a kulcskérdés az, hogy miként ismerik el a felek a jogkimerülést. A múltra vonatkozóan semmi változás nincs, minden korábbi tranzakció érvényes marad.
A jövőbeli tranzakciók szempontjából érdekes az új megállapodás szövege. A megállapodás 1256 oldalon keresztül szabályozza a válás részleteit. Ebből 23 oldal kimondottan a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogokról szól. Ebből is egy mondat rendelkezik a jogkimerülésről:
This Title does not affect the freedom of the parties to determine whether and under what conditions the exhaustion of intellectual property rights applies.
Azaz a megállapodás nem befolyásolja a felek szabadságát abban, hogy meghatározzák a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogkimerülés feltételeit.
Azt már tudjuk, hogy az Egyesült Királyság már 2018-ban kibocsátott egy nyilatkozatot, ami szerint náluk a kilépést követően is elfogadják az EU-s jogkimerülés elvét. Ez alapján az EU-n belül aktivált szoftverek továbbra is változatlanul értékesíthetők az Egyesült Királyságban.
Az EU oldalán azonban egyelőre nem született ilyen jogszabály, így az először az Egyesült Királyságban aktivált szoftverek január 1. után nem értékesíthetők az EU-n belül. Tekintve a megállapodásban érintett területek számosságát, valószínűsíthetően a használtszoftverek jogkimerülése nincs az Európai Parlament legfontosabb témáinak listáján, így nem biztos, hogy a helyzet hamar változni fog.
